A második cserém
Megtörtént a második cserém, így a kék gamekapocsból lett kiskutya két lakattá változott, de még hogy! Aljas módon lecsaptam receruca ötletére, és amíg ők margarettel azt taglalták, hogy cserélni kéne, én cseréltem. Persze utána ment a fújolás és a szoba amúgy békés levegőjét viccelődő szitkok zavarták meg, de így jár az, aki más tervét ellopva az újdonsült szobatárssal üzletel :)
Árulásom eredménye:
A zöld ág első leszármazotta- avagy mit szült a zöld gamekapocs:)
Úgy indult, hogy a buszon hazafelé cserélek a mellettem ülővel, mert egy idegennel cserélni mégiscsak izgalmas dolog. De ahogy a mesékben az lenni szokott, vagy Murphy törvényének mindenre ráhúzható félrefordítása kimondja: természetesen nem ült mellettem senki.
Ezután családi berkeken belül próbáltam egy ütős indítást kicsiholni, azonban bezsebelhettem az első "bátorító" szót: úgyse jutsz semeddig.
Ennek ellenére felajánlottak egy a zongorán csücsülő kávéfőzőt, meg a mellette csücsülő arcszoláriumot.:) Az ajánlat nagyon csábító, de nem akarom a jellemformáló apró lépéseket átugorni, ezért az arcszolárium marad későbbre.
A zöld gémkapcsomat persze otthon hagytam Zalában. Ezért amikor munkahelyemen a kollégám talált egy gémapcsot, azt elkértem tőle,majd ugyanazt a gémkapcsot elcseréltem vele egy tollra.:)
Indításnak nem is rossz. Nem?
Köszönöm a figyelmet!
Hát, kérem szépen, nekem is sikerült cserélnem. Ez volt az egyetlen haszna annak az átmulatott vizsgaidőszakbeli estének, sajnos. Így még mindig a vizsgákra "készülve" most megszületett ez a bejegyzés is, igaz a csere pár napja ment végbe. Jól látjátok, ez egy ceruza, de nem akármilyen, hanem 4B-s! Lehet beszólni, hogy nem menő, de én igenis látom benne a fantáziát!
Beindul a cserevonat - az első cserém
Legszívesebben már tegnap elcseréltem volna a kék GAMEkapcsomat, de az engem jellemző lustaság és inkább-tanulni-kéne érzés miatt csak ma vettem rá magam az akcióra. "Megkérdezem az első embert, aki szembejön!" felkiáltással kirobbantam a kollégium folyosójára, és megkérdeztem a második embert aki szembejött. Az egész pillanatok alatt lezajlott, meggyőző volt az érvem, miszerint egy GAMEkapoccsal akár beadandó dolgozatot is össze lehet fogatni. :) Így jártam:
"Miért"-ek és "Hogyan"-ok
Hogy mi is ez a blog?
Természetesen csak a vizsgaidőszak közepén születhet meg egy ilyen ötlet a fejünkben. :)
Koliszobatársak vagyunk 3-an lányok. Még valamikor 2005-ben volt egy riport a tv-ben. Egy srác valahol Amerikában egy piros gémkapcsot meghirdetett az interneten és egy év alatt 14 csere folytán egy házig jutott.
Először csak mosolyogtunk az ötleten, majd 2 napra rá beérett a gondolat, hogy vágjunk bele. És miért ne? A vizsgaidőszaknak van elég hitképző ereje.
Amiért én szeretném ezt végigcsinálni (persze nehéz meghatározni, hogy pontosan mi is ennek a vége:): kíváncsi vagyok, meddig jutunk, mennyire működik ez Magyarországon, mire vagyunk képesek. Az utóbbi egy évemben sorozatosan olyan dolgok történtek velem, amiről emberileg senki nem gondolta volna, hogy lehetségesek.
Ez pontosan egy olyan kaland, amiről senki nem gondolja, hogy bármeddig is eljuthatnék. Nekem ezért tetszik ez az egész. Nincs benne logika, semmi racionalitás. Kell kreativitás, rádumáló készség, humor, és a semmi nem lehetetlen érzés. Még önfejlesztő tréningnek is megfelel.
Nos akkor induljon a kaland!:)
/receruca/
